
Csak engem ért váratlanul, hogy szépirodalmat kezdtél írni, vagy már korábban is írogattál?
BE: Szépirodalmi esszéket írtam korábban is, de hosszú ideje elsősorban publicisztikát írok, tehát joggal lehet meglepő.
A címben szereplő blog címkének mi az oka? Nem szeretnéd, ha olyan súllyal mérnék mint egy novellát? Esetleg van ennek blog-változata?
BE: Ez a szöveg egy-egy időben változó pontot megvilágító kis epizódok drámai szövet nélküli sorozata. Tehát nem történet, vagy novella a szó szoros értelmében, inkább naplószerű.
A szövegben valóságos események szerepelnek vagy csupán fikció?
BE: Én csak az általam megtapasztalt valóságról tudok írni. De szerintem ezzel mindenki így van, akinek nincs szecessziós fantáziája.
Mennyire volt nehéz feldolgozni ezeket a történéseket?
BE: Erről nem akarok beszélni (mármint hogy nehéz volt-e feldolgozni). A szöveg része a feldolgozásnak.
Férfiként érdekes volt megtapasztalni a viszonyodat a mellhez. Miért ezt emelted a szöveg központi szövegszervező elemévé?
BE: Van két másik szöveg is, azok nem a mell körül forognak. A mell az anyáról szól, ezért van itt középpontban. Ez az szöveg egy anya-lány viszonyról szól.
Kritikusként milyennek látod a nők irodalomban betöltött szerepét?
BE: Nem tudom. Szerintem az irodalom általában van bajban, ezen belül a nők viszont kevésbé, kifejezetten divatos most nőket olvasni, és a női tapasztalat is divatos lett. Ugyanakkor én például nem gondolom, hogy nekem női tapasztalatom van a világról. Ennél az én esetem sokkal bonyolultabb.
Utolsó kommentek