„Csináltad már apáddal?”- teszi fel a kérdést Miike a történet elején, kijelölve ezzel a nézői pozícióját a Visitor Q-nak, majd egy középkorú férfi szexuális aktust létesít pénzért a fiatal lányával, a férfi kamerázik, a lány fotókat készít, családi idill.

Az ez által megalkotott mediatizált távolságot nehezen töri meg a láthatóan konvencióktól tartó apa. A férfi legnagyobb problémája, hogy nemisége alapvetően kérdőjeleződik meg, hiszen a lány Early bird-nek nevezi az ágyban rosszul teljesítő apát.  Közvetlenül ezután megismerhetjük a család másik részét otthonában, ahol egy 14 éves forma fiú rendszeres verésekkel terrorizálja az anyját, aki emiatt kábítószerezik. Hát, lassan elkészül a családi fotó, csííííz.

Az apa elbeszélésének kiinduló pontja, hogy sajtómunkásként a változó társadalom fiataljairól kívánt riportot készíteni, amelynek a diákok annyira nem örültek, hogy a mikrofonnal szodomizálták, ez kitudódott, és az addig felépített férfiképnek vége. Az apa a riport előtti férfiidentitását akarja visszaszerezni. A férfi mindig a közszférában definiálja magát, az az ő helye, és a presztízs visszaszerzése vezérli állandó kamerázását akkor is, mikor a fiát megkötik, megverik, megalázzák, lehúgyozzák. Miután kiderül, hogy az őt kísérő riporternőt ez nem érdekli, megtámadja, ruháját leszaggatja, és hangosan kiabálja, hogy tud hosszan is szeretkezni, a nő eközben kiszolgáltatva fekszik meztelenül, az apa önazonosságának elvesztését végig rögzítik. Ezt a szerencsétlen nőt, mint egy húsdarabot, az autó csomagtartójába hajítják, és…

Előtte meg kell ismerkednünk az anya narratívájával is, aki otthon mutatkozik, a nyilvánosságtól elzárt területen, ápolgatja sebeit. A férjétől régen elhidegültek, közeledését nem viszonozza, és mikor rájön félrelépésére, nem mer szólni, hiszen nincsenek azonos jogai a családfővel szemben. A kiszolgáltatott helyzetet, a női identifikáció megkérdőjelezését szépen dolgozza fel a rendező a szauna-jelenetben, ahol egy idegen férfi kezdi el vizsgálni az anyát, nézi a sebeket, körbe forgatja, benéz a lába közé, majd pénzt ajánl fel azért, hogy elverje. Az életét a házba költöző idegen változtatja meg, aki felfedezi a nőben a szexualitást, vadul nyomkodni kezdi a mellét, amely tejet sugároz, az anya boldog, a szoba tejjel teli. Az anya nemiségének újrafogalmazása megváltoztatja a család életét, mert megszűnik visszahúzódónak lenni, a gyerek arroganciájára válaszul hozzávágja a nagy kést.

Az apa és az anya saját elbeszélési szála a megölt lány hazahurcolásakor találkozik. A férfi becsempészi a kertbe a feldarabolás végett, de előtte megerőszakolja a női testet. A női test megint tárgyként szerepel, borzalmas üzenet. Az élettelen női testnek is bizonyítani akarja, hogy ő sokáig bírja, míg rá nem jön, hogy ez tetszik neki. Az apának a folyamatos érvelése, harca szexualitása mellett egy pótcselekvés, fájdalmasan ordít, de cselekedni nem képes. A halott nő ártalmatlanul, szexuális igények nélkül válik megfelelő partnerré, a legyőzött testet örömmel veszi birtokba újra és újra. Az anyuka a női test feldarabolása során kerül újra közel apukához, aki édesen szopja mellbimbóját (jajjaj) miközben az ablakból nézi őket a lányuk. A záró kép feltűnően hasonlatos a szent család ábrázolásaihoz, csak ez az előtörténetek miatt groteszk, perverz, ocsmány.