A Mit kíván a női nemzet? című vitasorozat sok kérdest felvetett, ezért az egyszerűség kedvéért felvettük a Piroskán is lelkesen kommentező Stellával a kapcsolatot, hogy megtudjunk ezt-azt.

A FIONA-Fiatal Nőkért Alapítvány miért tartotta fontosnak, hogy létrehozzátok a nők 12 pontját?

Mi mint szervezet, és azt hiszem, ezt a többi szervezet nevében is
mondhatom, azért tartottuk fontosnak megfogalmazni a nők 12 pontját, mert
úgy véljük, nálunk a nőnap jelentése egészen más, mint aminek ez eredetileg
indult. A nőnap más országokban olyan ünnep, amikor a nők örülnek az
évszázadok során elért sikereknek és eredményeknek, a kivívott jogaiknak, de
egyúttal ön- és társadalomvizsgálatot tartanak: mi az, ami még mindig
probléma? Milyen területeken mutatkozik mgé mindig egyenlőtlenség nők és
férfiak között? Mit lehetne ezen egyenlőtlenségek leküzdéséért tenni? Az
volt a célunk a 12 pont kikiáltásával Nőnapon, hogy újratematizáljuk a
nőnapot, és végre szó essen arról, milyen is a nők helyzete a magyar
társadalomban ma.

Milyen reakciók érkeztek a kezdeményezésetekre? Médiától, politikától vagy a civil szférától?

A média igen csekély mértékben foglalkozott a témával, bár a
sajtótájékoztatón voltak újságírók, de többnyire az aznapi nőnapi kis
színesbe került be az esemény, a lufieregetés és a sudáni nők helyzete
elleni tiltakozás mellé. Elég vicces, ahogy idén a sajtó szinte elhallgatta
a nőnapot, míg mondjuk a szomszédos Ausztriában egész héten minden újság
több cikket szentelt ennek a témának, és természetesen nem a virágcsokros
"szeressük a nőket" típusú írások voltak ezek, hanem a nők helyzetéről szóló
elemzések, összefoglaló cikkek. A politika részéről nem érkezett reakció, de
nem is kerestük meg őpket, hiszen ez a 12 pont nem (csak) a politikusoknak,
vagy az államnak szól. A 12 pont megszólítottja - témától és intézkedési
területtől függően - a poltika, a törvényhozás, az egyes szakemberek, a
média, és az egész társadalom. Azt tervezzük, hogy - ez főként gondolom, a
civil szférát érinti - csatlakozni lehet majd a 12 pont aláíróihoz.

Hogyan gondoljátok a gender mainstreaminget (GM) érvényesíteni a honi politikában?

Azt gondolom, mivel a gender mainstreaming lényegéből fakadóan a hatalom,
a döntéshozók eszköze és nem a civil szféráé, leginkább a (politikai,
gazdasági) döntéshozók feladata, hogy kitalálják, hogyan valósítják meg. De
ha ötletekre van szükségük (nagyon úgy tűnik :)), akkor - ahogy ezt a
szlogen alatt részletesen ki is fejtettük - a politika több szintjét kell
megvizsgálni, és nyilván más és más megoldások születnek. Az EU-s
fejlesztési pénzek elosztásánál az EU előírásai szerint a gender equality
horizontális elv kell, hogy legyen. Nálunk ebből esélyegyenlőség lett,
eléggé kibővítve (romák és fogyatékkal élők esélyegyenlőségével együtt).
Elvileg a pályázóknak nyilatkoznniuk kell, mit tesznek az
esélyegyenlőségért, van ilyen útmutató, és aztán monitoring is, mégis úgy
tűnik, nem sok fogalmuk van nemcsak a pályázóknak, de időnként a
pályáztatónak sem a témáról. Ezért ezt a rendszert felül kéne vizsgálni,
megfelelő képzést biztosítani a pályáztatási rendszerben résztvevőknek, stb.
Kormányzati szinten a gender mainstreaming azt jelenti, hogy pl. a
minisztériumokban készülő szakmai anyagokat, stratégiákat,
törvénytervezeteket megvizsgálják gender szempontból, milyen hatása
lenne/lesz a nők és férfiak helyzetére. Ez többféleképpen lehetséges: vagy
úgy, hogy minden minisztériumban van gender szakember, avgy úgy, hogy van
erre egy külön állami szerv (vagy minisztériumi egység), amely ezeket a
feladatokat koordinálja, illetve elvégzi. Jelenleg ez nem igazán működik,
valószínűleg alapvetően azért, mert ennek a témának nincs presztízse, az
emberek többsége nem érti, miről van szó, ezért kineveti. Amíg politikai
akarat nincsen erre, addig sajnos nem lehet mit kezdeni, hiszen a gender
mainstreaming nem egy alulról, a civil szférából jövő dolog, hanem tipikusan
fölülről kiinduló és a politika minden szintjét elérő cselekvés.
Önkormányzati szinten nagyon sok mindent lehet tenni szintén: egyrészt
magának az önkormányzatnak mint szervezetnek a működésében, másrészt a
kormányzott település fejlesztése, irányítása során. Itt szintén szó lehet
az önkormányzat által alkotott szabályozásokról, rendeletekről (pl.
építészeti szabályok), az önkormányzat által működtetett intézményekről (pl.
oktatási, gyermekellátó intézmények), fejlesztési stratégiákról, stb. Jó
példa erre a bécsi városvezetés, amelynek gender mainstreaming részlegéről,
és általában a gender szempontok érvényesítéséről lehetett olvasni nemrég a
Tűsarok több cikkében is. Ott elég jó konkrét példák is vannak, ezért én
most nem sorolom tovább.

Egyáltalán, milyennek ítélitek meg a mostani helyzetet?

Ez már részben benne volt az előző válaszomban. EU-s szinten legalább van
egy ilyen kötelezettség, amelyet próbál az ország teljesíteni, de sokszor ez
csak afféle nyűg, megint egy plusz dolog, amit "az EU akar". Van egy
rendszer, amit talán meg kéne vizsgálni, nem szorul-e változtatásra.
Országos, kormányzati szinten jelenleg a gender mainstreaming nem jelenik
meg, létezik egy minisztériumi osztály, nagyon kevés emberrel, és alacsony
presztízzsel, amely egymagában képtelen is ilyen feladatra. Sajnos, mint
mondtam, a politikai akarat a dolgo kulcsa, és ma Magarországon én ezt nem
látom a politikusokban.

Mit jelent a GM a várostervezésre nézve?

Lásd a 3. pontban.

A költségvetés most genderblind? Vagy milyen negatív hatásokat tapasztaltok, ami miatt fontosnak tartottátok bevenni a pontok közé?

A költségvetés gender blind, igen. A gender budgetinget azért tettük be,
mert fontos része a gender mainstreamingnek, vagyis hogy a költségvetésben
(a tervezésekor és a felülvizsgálatakor is) is figyelembe lehet venni azt,
hogy egyes intézkedések miylen hatással vannak a nőkre és a férfiakra.
Vannak-e olyan intézkedések, amelyek inkább a nőknek kedveznek? Vagy inkább
a férfiaknak? Ehhez első lépés lehet az, ha egy-egy intézmény megvizsgálja a
már meglévő költségvetését, vagy úgy tervezi a következőt, hogy megnézi,
nincsenek-e től nagy egyensúlytalanságok a két nem között, túl nagy előnyök,
túl nagy hátrányok. Vagy legalább betervez összeget arra, hogy tegyen
valamit a saját területén a nemek egyenlősége érdekében. A gender
budgetinget azért is tettük be, mert szeretnénk, ha több szó esne róla, több
információt gyűjtenénk össze róla, és erre jó alkalom lesz a GM témában
tartandó kerekasztal-beszélgetés.