TM küldte be a Kultúrház adását, amiben egy alternatív együttélési formát mutatnak be. Első pillantásra talán nem túl izgalmas téma, de ahogy elmélyedünk az internetes szöveghalomban, úgy tűnik egyre izgalmasabbnak.

Milyen lehetséges változatai lehetnek az évezredek óta hagyományozódott férfi-nő együttélésnek egy olyan kultúrában, ami arra az ősi mítoszra épül, hogy a fiatalon összeházasodott pár élete végéig kitart egymás mellett.

A polyamory a görög poly=sok, és a latin amor szavakból jön létre, ami saját meglátásuk szerint annyit jelent, hogy egynél több embert szeretni. Ez annyit tesz, hogy egyszerre több ember szereti egymást, és osztja meg mindenét a másikkal. Vajon elképzelhető ilyen közösség? Örömmel nézni, ahogy más szerelmét élvezi a szerelmem?

Az egyházak ezt szakrális szövegekkel alá is támasztják, rengeteg probléma, fájdalom adódik ebből. Biztos képesek vagyunk életünk végéig monogám kapcsolatban boldogan élni?

Mondjuk megkérdezném azt a szerkesztőt, aki le merte írni, hogy nálunk ennek a mozgalomnak az elterjedése várható.  Egy olyan társadalomban, ami az ásó, kapa, nagyharang elvében hisz. Poshadjunk meg egymás mellett, az a biztos, hiszen a párok egymás tulajdonaiként jelennek csak meg.

Az új fajta kapcsolatrendszerek közül talán a polyamory mozgalom terjedése várható nálunk leginkább. A Webster szótár meghatározása szerint a polyamory többoldalú és egyidejű szexuális és érzelmi kapcsolatban való létet jelent, hívei hadat üzennek az egyhangúságnak és az individualista vagyongyűjtésnek.