A Subba is megkapta azt a rendőr szaklapot, amit mi az asszonyveréses bejegyzésben írtunk. Egy kommentben írták a Subbán, hogy a román Playboy miatt akadtak ki a női jogvédők (érthetően). Ugyanis a cikk a nők elleni erőszakból csinál egy szar poént. Vagy elbaszott rosszul probálták egy súlyos társadalmi problémára felhívni a figyelmet. Mert sok családban/kapcsolatban verik a nőket.
Elsőre lássuk a cikket:
1. Íme a modern férfi egyik problémája! Sokan érzik a természetes késztetést arra, hogy begyûrjék hitvesük arcát, de mit tehetnek az ellen, hogy utána nehogy elhúzzon a törvényszéki orvoshoz. Igazolás, per, válás, stb. Szar ügy! Így hát, az egyre nagyobb mérvû olvasói igényre válaszolva megkértünk egy szakértõt, Gábor rendõrparancsnokot, hogy adjon nekünk tanácsot.
2. Akár egy sebésznek: minden mozdulatod precíz kell legyen. Biztos kezû és határozott kell légy. Ha egyszer úgy döntöttél, hogy megvered az asszonyt, hát rajta. Miért? Tudja õ miért! Elsõ lépés, hogy célba veszed a tekinteteddel a mûvelethez szükséges egy darab feleséget. A legjobb a hajat letámadni, aztán jól bele kell ragadni. Szükséges segédeszközök: egy milicista gumibot. Ha nincs kéznél, találd fel magad.
3. Ha jól markolod a haját, a dolog mintha már el is lenne végezve, így nincs mód a menekvésre. Az akció viszont ezzel még nem ért véget. Szükségeltetik még egy konyhai vágódeszka, melyet a hitves májára kell helyezni. Ha megtetted, kezdõdhet a dobolás. Erõsen, proletár dühvel. És ami a legfontosabb: félelem nélkül. Ha félsz, jobb ha visszavonulsz, és inkább hozzálátsz a horgoláshoz.
4. Rendületlenül üss, mert nem tudhatod mikor lesz ismét alkalmad. Még akkor se hagyd abba, ha a fájdalomtól ordítana, mert az egész csak egy trükk. Fontos, annak a módja, ahogyan az áldozat tartva van, az elején, amíg nincs tapasztalatod, a lányka könnyen kicsúszhat a karmaid közül. Ebben az esetben némi többletadminisztrálás javallott. Csak a miheztartás végett.
5. A verés után semmi mást nem kell tenned, csak figyelni. Õ úgy szid majd, mint egy sakál, törvényszékkel, válással fenyegetõzik és hasonló hülyeségekkel. Csakhogy, amikor a sebeket keresi magán: m e g l e p e t é s! Semmi nyom. A verésnek nem kell 10-15 percnél tovább tartania.
6. És jön a finálé. Egy hasonló mûalkotás elõtt valószínûleg az asszonyka is fejet hajt majd. Mert csak a profik vernek ennyire szépen. És észre fogod venni, hogy néha mintha a feleség külön várná a bevett agyabugya adagot. Ahogy a szaknyelv mondja: anyám, ez a csaj azér` nyomul, hogy bekaszálhassa. Sok sikert és családi harmóniát!
A cikk az ellenkezőjét éri el: úgy tesz, mintha nem is valóságos problémával állnánk szemben. A szöveg sehol nem jelzi, h ez poén. De mi lenne, ha jeleznék? Felháborodás ugyanúgy, mert erre nem lehet más a válasz. Mai kérdésünk: miért kell ebből viccet csinálni?
A Playboy mindig kényesen figyelt arra, hogy ne ítéljék el azért, mert a nőket teljesen kiszolgáltatja a férfiaknak, tárgyként kezeli őket. Ezért igyekeznek mindent megtenni azért, hogy úgy poziícionálják magukat, mint akik ezt nem teszik meg.
A lap férfiaknak szól: nem lehet tudni, ki veszi komolyan a cikket, illetve ki érzi meg az iróniát. Sasjnos, én nem éreztem.
Mennyire kényes kérdés ez Romániában? Ennyire:
Egy tanulmány szerint a 15-45 éves romániai nõk több mint 30%-át veri a partnere, 1999-ben több mint 100 nõt gyilkolt meg a férje, 1000 fizikai bántalmazási eset és 500 házasságon belüli nemi erõszakot jelentettek a sértettek. (transindex.ro)
A cikk legfőbb baja, hogy valós problémákat tár elén, hiszen nem tagadhatjuk,sok férfi üti meg feleségét/barátnőjét. Legutóbb Bakos írt erről hosszan. A legocsmányabb, hogy olvasói igényre hivatkoznak. Ha kitalálnak egy ízléstelenséget, miért hárítják az olvasókra? Vagy tényleg követelik?
Sajnos, bevett szokásnak tűnik a pofozkodás Magyarországon is, de az állítólagos prevenciót ez biztos nem segíti. A poéngyártás legitimálhatja azt a gondolkodást, h a férfi megütheti a nőt.
Mi az előfeltevése az egésznek? A férfi erősebb, ő dolgozik, övé a hatalom. A nő alárendelt személy, akinek legfontosabb feladata a férfi kiszolgálása. Mivel ezek a pozíciók szerencsére elmozdulni látszanak, ezért a férfi kénytelen rákérdezni saját identitására: tényleg én vagyok a Minden? Enyém a hatalom és én tulajdonlom a nőt?
Mivel látja, hogy nem, ezért reakciója sokkal agresszívabb, hiszen identitását érinti.
Minden nő elleni erőszak hátterében valahol ez bújkál- biztos vagyok benne.
Utolsó kommentek